Kaló Bernadett: A tanulás hatékonyságának fejlesztése a harmadik osztályban

Már harmadik éve olvashatjátok ajánlásomat, melyben jobbnál jobb játékokat írok le nektek. Remélem az előző két év feladatait ti is sikerrel kipróbáltátok, és a tapasztalataitok hasonlóak voltak, mint az általam leírtak.

Újabb játékokat szeretnék bemutatni, melyeket az osztályommal nagy örömmel játszunk.

Hotelportás

Képzeljük el, hogy külföldön vagyunk egy szállodában. Valamilyen oknál fogva képtelenek vagyunk megszólalni, pedig nagyon fontos dolgot kellene közölnünk a portással. Közlendőnket így csak testbeszéddel tolmácsolhatjuk. A feladat: meg kell értetnünk magunkat a portással. A portás beszélhet. Kérdéseit értjük, megjegyzéseire is tudunk reagálni, csak beszélni, hangot adni nem tudunk.

Mindenki saját maga által kitalált történetet értessen meg a portással. Nehezíthető a feladat, ha előre elkészített szituációk közül húznak egyet a játékosok.

A játékvezető irányíthatja a játék könnyítését, nehezítését. Ismerve a csoporttagokat, mindenkinek olyan szituációt ad, amelyet előreláthatólag meg tud oldani. (Ezt észrevétlenül kell megtenni, pl. könnyítés, ha könnyen elmutogatható szavakat használ, de azokból sokat.)

Egy szituáció, amely alapján már játszhatunk is:

Most érkeztél meg a hotelba. Értesd meg a portással, hogy neked egy második emeleti kétágyas szoba kell, amelyhez tartozik fürdőszoba is. Lehetőleg erkélyes legyen, és a kilátás a tengerre nézzen.

A gyerekek saját maguk is találhatnak ki szituációkat , melyeket el is játszhatnak. Az osztályunk nagyon szereti, szívesen játszanak saját szituációkat. A portás segítségeként megérkezhet az „éjszakai váltás”, így ketten találhatják ki, mit is akar a vendég.

Ez a játék alkalmas a szociális kompetencia fejlesztésére, illetve a metakommunikáció gyakorlására.

Telefon

A kezdő játékos felveszi a telefont (tanító), és elkezd beszélni valamelyik gyerekről az osztályból. Csupa olyan dolgokat mond, amikről a hívott fél magára ismerhet, rájöhet, hogy róla van szó. Amikor ez megtörtént, akkor ő is felveszi a képzeletbeli telefont, vagyis jelzi, hogy megkapta az üzenetet. Most ő kezd beszélni valaki másról.

Lehetőleg ne nézzünk arra, akit „felhívtunk”.

Fontos dolgokról beszéljünk, ne hajszínről, magasságról, hanem egy kitalált történetbe, cselekménybe fűzzük bele a felhívott személyre jellemző tulajdonságokat.

Izgalmas játék, hiszen ha általános információkat mondanak, akkor nehéz magunkra ismerni. Szívesen játszanak ilyent is.

Szókincsfejlesztésre alkalmas játék.

Szívesen lennék, sohasem lennék

A csoportvezető meghatároz öt dolgot (növény, állat, tárgy, természeti jelenség, bútor), és utána arra kéri a csoport tagjait, hogy mindenki írja az egyes kategóriák mellé azt, milyen növény, állat, tárgy… szeretne lenni, illetve mi az, ami egyáltalán nem szeretne lenni. Minden választ meg kell indokolni.

( Néhány példa:

     szívesen lennék: CICA- az emberek általában szeretik és kényeztetik.

                               PÁLMA- szép és díszes növény, törődnek vele, gondozzák.

                               ÉKSZER- ajándékba adják, és aki kapja, féltett kincsként

                                             őrzi.

                               KÖLTÖZŐ MADÁR- szabad, repül, sok helyen jár.

     nem szeretnék lenni:  FENYŐ- szúrós természetű és hűvösséget sugall.

                                     KUKA- mindenféle szemetet dobnak bele és büdös.

                                     BÉKA- ki van szolgáltatva az embereknek, csúnya.

                                     CERUZA- hamar elkopik, utána senki sem törődik vele.

                                     KAKTUSZ- mindenkit megszúr, senkit nem enged a

                                                        Közelébe, magányos.)

Ebben a játékban az a legjobb, hogy nincs két egyforma válasz. (a kaktuszra érkezett olyan válasz is, hogy azért szeretne lenni, hogy akit kell, távol tudja tartani magától)

Önismereti játék, hiszen sok mindent meg lehet tudni a gyerekekről válaszaik alapján.

Az idei gyűjteménybe is a kedvenceim kerültek be, remélem jót játszotok majd a gyerekekkel együtt.

Forrás: Kaló Bernadett: A tanulás hatékonyságának fejlesztése  a harmadik osztályban. In: Receptúra, 2011. 11-15 p.

Auth Andrea: Receptúra - Nem csak olvasásra…MATEKRA IS!

„Lapot kérünk…!”

Harmadik alkalommal írok a RecepTúrába, és persze most is csak olyan dolgokról, amikre tökéletes recept nincsen. Azért valamit egészen biztosan kifőztünk tanítványaimmal együtt a Városközponti Iskola Felső-vámház Utcai Általános Iskolájában 2005 és 2009 között, mert a játékokat a közben eltelt időben kipróbáló gyerekek és pedagógusok véleménye szerint a „Lapot kérünk!” játékdoboz legalábbis… fogyasztható!

Mint minden jó szakácskönyvben, a játékdobozhoz tartozó kézikönyvben is találhatók egyszerűbb és nehezebb „receptek”, gyorsan, vagy csak órák alatt elkészíthetők, no és persze ott a „kezdőknek” vagy „haladóknak”. Fenti lehetőségek közül én most egy egyszerűbbet választottam. Valójában ez még csak nem is főétel – sokkal inkább előétel -, kiragadni se nagyon lehetne egy ötfogásos menüsorból.

„Csúsztatós”

Az alaprecept évszázadokon keresztül hagyományozódott apáról fiúra, s ez a „fogás”nemcsak Európa közepén, hanem pl. a skandináv országokban és még sokkal messzebbre eső tájakon is megjelent az asztalokon. A mi vidékünkön a legelterjedtebb neve máig is a „Csapd le csacsi!”

A recept egy új ízlésvilágnak megfelelve csupán annyit változott, hogy megfűszereztük egy kis matekkal.

Hozzávalók:

·        kártyacsomag

·        ízlés szerint korongok vagy pálcikák

·        3-5 (6 és 10 év közötti tudásra éhes) kisgyermek

·        egy csipetnyi ész…

Főzési idő: általában azonnal „bejön”. Hagyományos tűzhelyen (meleg) és mikro(csoport)ban is. (Mikrohullám: egy hullámhosszon vagyunk a gyerekekkel!)

A „játék” (vagyis a „fogás”):

Játékosonként (egy személyre leosztott adagonként) négy lapot osztunk, több lap nincs is a játékban. Mindenki megnézi a saját lapjait, a cél az, hogy 4 egyező értékű legyen a kezünkben, vagyis összeálljon a „négyes”. A feleslegesnek ítélt lapot a gyerekek lerakják maguk elé, majd egyszerre átcsúsztatják a tőlük jobbra ülő társuknak.

Akinél először összegyűlik négy egyforma értékű lap, feltűnés nélkül leteszi maga elé, vagy épp ellenkezőleg - ízlések és pofonok -, látványosan lecsapja. A „bohóckodásnak” is teret engedünk, nevetni is szabad, néha kötelező! (Fűszer.) Ő a győztes. A többieknek azonnal kapcsolniuk kell, nekik is le kell tenniük a lapjaikat, mert az a vesztes, aki utoljára eszmél. Néha szanaszét repülnek a hirtelenjében elengedett lapok.

A győztes a játék végén köteles felfordítani a kártyáit, megnevezni, a többiek pedig ellenőrzik, hogy valóban egyforma értékűek-e a lapok.

Mi van a lapokon? Természetesen nem a piros király meg az ász. Első osztályban a számlálást segítő pöttyök, virágok, gombák, s előbb utóbb a negyedik lap maga a számjegy lesz. A játék egy későbbi változatában a négy egyező értékű lapot az 56/7, 32/4, 64/8, 40/5 stb. adják. Aztán egy másik kártyakészletben ott van az 1 m, 10 dm, 100 cm, 1000 mm, a profiknak meg a fél méter + 50 cm, 500 mm + 5 dm és hasonló lapokból összeálló négyesek. Aggódni nem kell! Csak idő kérdése, előbb utóbb mindenkiből „profi” lesz! A játék kezdő szakaszában még lassan jön össze a négy „csúsztatásra készen álló kéz”, a gyerekek hosszasan gondolkodnak, kérdezgetik egymást. A „játékérték” még gyenge, a „Csapd le csacsi!” ősi receptje azonban jó, működik.  A gyerekek nem adják fel! Fél óra játék után éppen hogy rápillantanak a lapjaikra, és máris választanak, leraknak. („Játék lesz a játékból”, itt az idő, nehezíteni kell rajta!)

A csúsztatós tökéletesen játszható a törtekkel is. Itt a kártyákon a tört alakban felírt szám (3/4), a helyes matematikai kifejezés, és a törtek fogalmának képi, rajzos megjelenítései alkotnak „négyeseket”.

Ha pedig valóban főzni akarunk, el lehet készíteni a „spaghetti, darált hús, ketchup, sajt” stb. négyeseket is!

A menüsornak természetesen ezzel nincs vége. Ahogy azonos alapanyagokból többféle finom étel is főzhető, az egy adott kártyacsomaggal végezhető tevékenységek se merülnek ki a csúsztatósban. Maradjunk annyiban, hogy ez most csak a „kóstoló” volt!

Mindazok, akik ezek után „éhesek maradtak” - vagy rövid ismertetőim után megjött az étvágyuk -, a Tanítás-Tanulás szakmódszertani folyóirat 2009-es és 2010-es számaiban olvashatnak más recepteket, a kézikönyvben pedig egyéb fortélyokra is kitérek.

Végezetül pedig utalva a kiadvány bevezetőjében megfogalmazott utolsó sorra - „a puding próbája az evés” -, csak annyit szeretnék mondani, hogy én a gyerekeket „megfőztem ”.

Forrás: Auth Andrea: Receptúra - Nem csak olvasásra... matekra is. In: Receptúra, 2011. 7-10 p.

Dr. Kokas Klára: Minden gyerek tehetséges

    Elmúlt nyáron előadásokat tartottam az Egyesült Államok nyugati partvidékének három egyetemén (California, Oregon, Washington Universities).

Előadásaim sikerét annak köszönhettem, hogy a video-bemutatóimon szereplő gyerekek nem voltak válogatott tanulók. Arra a kérdésre, hogy kik a problémás gyerekeim, azt válaszoltam: minden gyerek problémás. S ha felmerül a kérdés: kik a tehetséges tanítványaim? – Szívem szerint azt felelem: valamennyi tehetséges. Pedig közismert tény, hogy tanítványaim felvételi válogatás nélkül kerülnek hozzám, és csoportjaimból még soha egyetlen gyereket sem küldtem el. 

Mit értek a tehetségük alatt?

   Azt a potenciális lehetőséget, hogy megfelelő érzelmi megerősítéssel valamiféle egyedien szép tulajdonságuk, sajátos képességük kibontakozhat. Ez a hit az eredményes pedagógia alapja.

   A különböző agymezők fejlettségének minősége természetesen született adottságoktól függ és a tehetség szintjéhez ez szolgáltat alapot. Azonban az adottságok változatai olyan sokféle színezetűek, hogy a képességek megszámlálhatatlan kombinációban demonstrálódhatnak. Mivel minden gyermek egyéni különlegesség, mérhetetlenül sokféle képesség-változatot láttam és látok folyton kibontakozni. Ezek csak ámulatra késztetnek.

   A családokban felnövő testvérek különbözőségeit figyelmes szülők regisztrálni szokták, okos szülők értékelik, sőt élvezik is. Sajnálatosképp a csoportos nevelés (óvoda, iskola) körülményei közt az egyéni változatok értékelése ritka kivétel. Értékelést elsősorban azok a tulajdonságok és képességek kapnak, amelyek a csoport egyöntetűségét segítik elő. Gyakran tapasztaltam, hogy ez az alapvető pedagógiai tévedés milyen rombolásra képes. Nemcsak a tehetséges gyerekek szárnyait nyesegeti minden megnyilvánulásukban, hanem az úgynevezett átlagos gyerekek önértékelését is elporlasztja. S ebben a kiegyenlítésre törekvésben válik hamuvá az a sok tehetség-szikra is, amelynek a sajátos problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű gyerekek belső melegét kellene hevítenie.

   Példaként felhozom a zenei tehetségek eseteit. Felismerésükre a mostani kiválogatási módszerek nem alkalmasak. A zenei általános iskolák vizsgáin a tehetség-mutatók közül csak néhányat vizsgálnak, részleteiben, nem is megbízhatóan. A zenei hallás aktív megnyilvánulásait nézik, azaz annak egyes fajtáit.

   Például az éneklési, azaz előadói készséget alapjaiban befolyásolja az, hogy a gyermeknek milyen éneklési gyakorlata és előadói tapasztalata van. Számos esetben tapasztaltam, hogy a biztonságosan fellépő, harsányan éneklő gyerekek zenei képességei később nem bizonyultak elégségesnek, hanem lassú fejlődésükkel lemaradnak olyan gyerekek mögött, akik a felvételinél tapasztalatlanságuk miatt még gyengén szerepeltek.

   A felvételi vizsga anyagában szerepel dallam-motívum visszaéneklése első hallásra. A dallam-motívum visszaéneklésénél a rövidlélegzetű zenei memória érvényesülhet, azonkívül a vokális koordináltság, tehát az a képesség, hogy a hallott dallamot megjegyezze és vissza is tudja énekelni. Ez igen nagy részben tanult képesség, mindenesetre az előkészület megfelelő tréningjével jól megközelíthető produkció lehet.

   A ritmus-motívum visszatapsolása hasonlóképp. Egyáltalán nem biztos az, hogy a kivételes ritmusérzék ilyenféle feladatban megmutatkozik. Valószínűbb, hogy pontos megfigyelő képességére támaszkodik az a gyerek, aki ezt tudja. A ritmus belső megérzése sokkal komplikáltabb művelet, részt vesz benne a gyermek teljes személyisége, az egész teste is.

   A zene hangrezgései a test egészét átjárják, a csontokat és üregeket, a lágy részeket és a keringő nedveket is. A bőr teljes felülete fogadja a hangokat, nemcsak a fül.

   A zenei tehetség vizsgálata semmiképp nem történhet egyetlen alkalommal, a gyermek számára szorongást okozó szituációban. A zenei tehetség egyik összetevője az átlagosnál érzékenyebb idegrendszer. Zenei tehetségű gyermek ezért érzékenyebb az érzelmi megterhelésekre, tehát jobban reagál a szorongást kiváltó tényezőkre is. Ezen kívül a zene iránti érzelmei mélyebbek, összetettebbek, nem könnyen előhívhatók, demonstrálhatók

   A felvételi vizsgák helyzete nem alkalmas arra, hogy a zenére hangoltság pszichés megnyilvánulásai ott felszínre jussanak. A felvételiző gyerek még akkor is szorong, ha kivételesen megértő és tapintatos tanárok fogadják. A felvételiztető zenetanárok empátiás érzéke és pszichológiai felkészültsége sem nevezhető általánosnak. A felvételi vizsgákon követelményeket támasztanak, ahelyett, hogy érzelmi megközelítésre törekednének.

 De az ott adott idő nem is elég arra, hogy a gyerek érzékelhesse a biztonságos érzelmi támaszt, aki előtt bensőséges élményeiről nyilatkozhat. Márpedig a tehetséges gyerek számára a zene bensőséges élmények sorozatát adja, már egészen kicsi korától kezdve.

   A tehetséges gyerek már igen korán beépít zenei élményeket úgy, hogy azokra belső válaszai és ezeken épülő elvárásai alakulnak ki. Annak a felnőttnek, aki ezekhez a zenéhez fűződő élményekhez szeretne közelférkőzni, biztonságosan azonos érzelmi fogadófélnek kell lennie. Érzelmi hovatartozását nemcsak magatartása és kifejező eszközei közlik, hanem az a művészi tartalom is, amellyel tulajdon lelki beállítottságáról hírt ad.

   A zenei tehetségek felkutatása és speciális külön gondozása azért is szükséges volna, mert ez idő szerint csak a tehetségesek kis hányada részesül magasabbfokú zenei képzésben. A komoly zenei képzés ugyanis olyan intenzív igénybevételt követel, amely a gyerekek szabadidejét szinte egymagában felemészti. A hangszer kezelésének fiziológiai nehézségeiről, a gyakorlás ártalmairól, deformáló elváltozásairól dr. Kovács Géza és Négyesiné Pásztor Zsuzsa másfél évtizedes vizsgálati leírásaiból olvashatunk. Ha a gyermek rendszeresen fáradt állapotban kényszerül gyakorlásra, vagy fizikai felépítésében, izomzatában és csontrendszerében nincs kellőképp felkészítve a hangszer kezelésének nehézségeire, akkor előbb-utóbb bekövetkezik a törés. A gyermek feladja a küzdelmet azért, hogy hangszeren kifejező készséget szerezzen. A zeneiskolák igen nagy arányú lemorzsolódásának ez az oka.

   Tapasztalataink szerint az érzékeny idegzetű zenei tehetségű gyermekek alkatilag gyengébbek, fáradékonyabbak társaiknál. Nehezebben tűrik a csoportos nevelés szokásos körülményeit, az állandó zajt és az egysíkú figyelést. Egyszerűen nem jut erejük arra, hogy tulajdon adottságaik gazdagságával foglalkozzanak. Elveszítik a bátorságukat, önmagukba vetett hitüket. Tehetségük mutatóit, jelzéseit el is rejtik. A visszafojtott energiahullámok önmagukat emésztik fel, s fokozatosan megsemmisülnek azok a belső értékek, amelyeknek kifelé demonstrálódva állandó friss táplálékot kellene kapniuk.

   A zenei tehetséget példaként hoztam fel. Hasonlóképp vérezhetnek el másfajta tehetség adottságaival rendelkező gyermekek is, hiszen a tehetség egyik velejárója, hogy tulajdonosát könnyen sebezhetővé teszi.

   Azonban a nem kiemelkedő tehetségű gyerekek személyiségének gondozása éppolyan fontos, mint a tehetségek felismerése. A tehetséges gyermek nem izolált lény, hanem aktív közösségben él és ebben kell fejlődnie, majd alkotnia is. Életének kiegyensúlyozottsága, tevékenységének eredményessége függ attól, hogy társadalmi közegében miképp fogadják. A befogadás, a szeretet örömélményei erősítik meg személyiségét és teljesítik ki alkotó készségeit. A szeretet és elfogadás élményeit pedig gyermekkorától kell kapnia és adnia.

Dr. Kokas Klára

Forrás: Dr. Kokas Klára: Minden gyerek tehetséges. In: Receptúra, 2010. 47-51 p.

2013/14-es tanév rendje

A Magyar Közlöny 2013. évi 115. számában megjelent az emberi erőforrások minisztere 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelete a 2013/2014. tanév rendjéről.

Tanítási év
A rendelet tartalmazza, hogy a 2013/2014. tanévben a tanítási év első tanítási napja 2013. szeptember 2. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2014. június 13. (péntek). 
A tanítási napok száma száznyolcvan nap, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középiskolában és szakiskolában százhetvenkilenc nap.
Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a középfokú iskolákban 2014. április 30., kivéve a Belügyminisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákat (ahol 2014. május 23.), a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskolákat (2014. május 30.), valamint a szakképző iskolák féléves, másfél éves, két és fél éves képzésben vagy keresztféléves oktatásban, egész számú tanéves képzésben részt vevő tanulókat (2014. január 10.).

Tanítási szünet
A tanítási évben – a tanítási napokon felül – a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra az általános iskolában öt, a nappali oktatás munkarendje szerint működő középfokú iskolában hat munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.
Az őszi szünet 2013. október 28-tól október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 25. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap november 4. (hétfő).
A téli szünet 2013. december 23-tól 2014. január 3-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2013. december 21. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap 2014. január 6. (hétfő).
A tavaszi szünet 2014. április 17-től április 22-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 16. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap április 23. (szerda).
Az iskola a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.

Vizsgák
A 2013. évi október-novemberi írásbeli érettségi vizsgák október 11-én kezdődnek a nemzetiségi nyelv és irodalom, nemzetiségi nyelv vizsgákkal, a magyar nyelv és irodalom, magyar mint idegen nyelv vizsga pedig október 14-én.
A tavaszi írásbeli érettségi vizsgák időpontja 2014. május 5., a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgák május 12-én.
A pontos időbeosztást a jogszabály melléklete tartalmazza.

Országos mérés, értékelés, szakmai ellenőrzés
A 2013/2014. tanévben az országos mérés, értékelés keretében az olvasási-szövegértési és a matematikai alapkészségek fejlődését a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően az Okttaási Hivatal szervezi meg az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2014. május 28-án.
A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek, további kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető.
A 2015. június 1-jéig hatályos rendelet kitér továbbá a vizsgák rendjére, a tanulmányi versenyekre a és a Köznevelési Hídprogramba történő felvételi eljárás lebonyolításának ütemezésére, amelyek részleteit a rendelet mellékletei tartalmazzák.

 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet a 2013/2014. tanév rendjéről

Forrás: Fővárosi Oktatási Hírportál

Tanító - 2013. szeptember - 7. szám

• Csillag Ferenc: Párhuzamos történetek
• Hogyan csinálják a finnek?
• Markovits Judit: "Nem akarok iskolába járni!"
• Csillag Ferenc: Olvasóinknak ajánljuk
• Mészáros László - H. Tóth István: Bevezetés az ókori európai nevelésről való gondolkodásba (I.)
• Kováts Németh Mária: Kultúra és irodalom
• Horváth Gabriella: "A magyar romantika elkésett gyermeke" (I.)
• KÖNYVSAROK - D. Kendli Eszter: Stratégia és módszer
• Fodor Alice: A tanulás tanítása irodalomórán negyedikeseknek
• D. Kendli Eszter: Anyanyelvi figyelő
• Sturcz Istvánné: Módszertani szösszenetek - kellemes küzdelem az anyanyelvért
• Bosányi Éva: Modellezési feladatok kisiskolásoknak (is)

Forrás: Városközponti Általános Iskola Könyvtári Blogja

A pedagógusok előmeneteli rendszere

A rendszer bevezetésének ütemezése

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 64-65. § szól a pedagógusok új előmeneteli rendszeréről. A törvény „kerettörvény”, ezért a részletszabályokról a 2012. második félévében kiadásra kerülő kormányrendelet szól majd a törvény 94. § g. pontjának felhatalmazása alapján.

A törvény 95. § (3) értelmében a pedagógus előmeneteli rendszer 2013. szeptember 1-én lép hatályba.

A már pályán lévő pedagógusok első minősítése 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között megtörténik. A pedagógusok minősítésüket követő év első napján kerülhetnek magasabb fokozatba. A magasabb fokozatba kerülés első lehetséges időpontja 2014. január 1. 

A pedagógus életpálya szakaszai

A pedagógus életpálya egy kétéves gyakornoki időszakból, és három – kivételes esetben négy – további fokozatból áll: pedagógus I., pedagógus II., pedagógus III. (mesterpedagógus), és kutatótanár fokozatból. A pedagógus I. és a pedagógus II. fokozatba lépés kötelező, a többi fokozat elérése azonban már nem. A pálya csúcsát a mesterpedagógusi/kutatótanári fokozat jelenti, amelyet leghamarabb 14 év alatt lehet elérni.

Pedagógus I. fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán, míg a pedagógus II. fokozathoz minősítés szükséges, amelyet legkorábban a fokozatba kerülést követő hatodik tanév során lehet megszerezni. A pedagógus III. (mesterpedagógus) fokozat elérésének feltétele a pedagógus szakvizsga megszerzése, legalább 14 éves pedagógusi munkaviszony, valamint a második minősítés megszerzése, míg kutatótanár az lehet, aki tudományos fokozattal, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlattal rendelkezik, rendszeresen publikál és megszerezte a második minősítést. 

Új pedagógus bértábla

Az új pedagógus előmeneteli rendszer és az ehhez kapcsolódó új pedagógus bértábla minden nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusra vonatkozik. A pedagógus-bérek értékállóságának megőrzése érdekében az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér száznyolcvan, egyetemi végzettség esetén kétszáz százaléka. (65. § (2)).

A különböző fokozatokhoz eltérő illetmények tartoznak, ugyanakkor megmarad a háromévenkénti béremelési automatizmus is. Az új pedagógus bértábla tehát már nemcsak a megszerzett képesítéseket és a pályán töltött éveket veszi figyelembe, hanem a minősítés eredményét is. A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek az elvek érvényesek.

Fontos alapelv, hogy az új rendszer bevezetésekor senki nem kereshet kevesebbet a jelenlegi fizetésénél. Az új pedagógus bértáblát a törvény 7. számú melléklete tartalmazza, a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazottak számára járó pótlékokról pedig a törvény 8. számú melléklete rendelkezik. 

Előmeneteli szabályok a pályán lévő pedagógusok számára

A 2013. szeptember 1-én már legalább két éve pályán lévő pedagógusok első minősítésükig a pedagógus I. fokozatba tartoznak, a háromévenkénti előrelépési automatizmusnak megfelelő kategóriába.

A rendszer bevezetésekor legalább 8 éve pályán lévők első sikeres minősítésüket követően a pedagógus II. fokozatba kerülnek. A legalább 14 éves tanári tapasztalattal, pedagógus-szakvizsgával, illetve tudományos fokozattal rendelkező pedagógusok minősítésüket követően egyből a pedagógus III. (mesterpedagógus), illetve kutatótanári fokozat szakmai gyakorlatnak megfelelő kategóriájába kerülhetnek, átugorva ezzel a pedagógus II. fokozatot.

Azokra a pedagógusokra, akik a rendszer bevezetését követő 10. tanév végéig elérik a nyugdíjkorhatárt, nem vonatkozik a minősítési kötelezettség. Amennyiben nem szereznek minősítést, a pedagógus I. fokozat szakmai gyakorlatuknak megfelelő kategóriájában maradnak pályájuk végéig. Amennyiben úgy döntenek, hogy részt akarnak venni a minősítésen, saját döntésük alapján megtehetik.

A nem állami, nem önkormányzati fenntartású intézmények pedagógusaira ugyanezek a szabályok érvényesek. 

A minősítési eljárás

A minősítési eljárás összetett folyamat a minősítés szempontjai, az eljárásban résztvevők, a módszerek és a minősítő eljárás időtartama tekintetében is. Az eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A bizottság a jelölt teljes körű iskolai tevékenységét vizsgálja. A minősítő eljárás során a bizottság a jogszabályokban és a pedagógusok munkaköri leírásában megfogalmazott alapvető kötelezettségekre kiemelten támaszkodik.

A minősítő vizsgát és minősítési eljárást a kormányhivatal szervezi. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra a pedagógus a kormányhivatalnál kell jelentkezni.

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás három fős bizottság előtt zajlik. A bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, erre a célra felkészített köznevelési szakértő. A bizottságnak tagja továbbá:

- Gyakornok minősítő vizsgája esetén: a pedagógusképző felsőoktatási intézmény felkészített oktatója és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője,

- Minősítési eljárás esetén: a Pedagógus Kamara felkészített szakértője/ a Kamara megalakulásáig egy másik, az értékelt pedagógus munkáltatójával azonos feladatot ellátó köznevelési intézmény pedagógusa és a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője.

Alkotói szabadság

A legalább pedagógus II. fokozatot elért pedagógusok a jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén egyéves alkotói szabadságra pályázhatnak. Az alkotói szabadságot tízévente, az életpálya alatt legfeljebb három alkalommal lehet igénybe venni. 

Forrás: Magyarországi Pedagógusok Egyesülete